Illusztráció

A következő alkotások, illusztráció fakultáció keretein belül készültek.
Az utóbbi időben nem nagyon tartózkodtam otthon, vagy ha mégis elfelejtettem pár dolgot beszkennelni, most ezt pótolnám.
A feladat abból állt, hogy pár másodperces hangokat hallottunk és
azokat kellett illusztrálni, szabadon elengedve a kezedet, semmi agymunka. (ezért is nagyon kedveltük ezt az órát többek között :D).
Tehát mondhatjuk úgy hogy "hang-krokiztunk".

dobpergés

madárcsicsergés, mögötte enyhe vízcsobogás

fénymásoló zaj

vízcsobogás

erős intenzív kalapácsolás

ez olyan transformerses átalakulós robothangizé kábé. :D

 

 

 

 

 

 Az ezt követő két képen kapott mindenki pár vonalat a rajzlapjára, és azokból a vonalakból kellett kiindulni. Első körben ezekből a vonalakból egy egész alakos emberformát kellett kihozni. Ezután kaptunk új vonalkázást másik lapra, amiből pedig arcképszerűséget kellett kihozni. Hát születtek érdekes rajzok nem mondom, :D
de én csak az enyémmel szolgálhatok.

egész alakos

arcképes

Már itt kezdtem megkedvelni az órai munkát, szóval ahogy időm engedi, mindenképpen fejleszteni fogom az absztraktos dolgokat, mert nekem tetszik, akármennyire is hihetetlen. Maximum megpróbálok még a monokrómba belevinni egy, maximum két szín tónusait.

 

 A következő feladat során, kapott mindenki össze vissza szavakat, úgy olyan 5-6 darabot és ezekből kellett valahogy, valamiféle illusztrációt kreálni. Az én szavaim ha jól emlékszem: első, a harmadik, szombaton, úsztatva, a benzin tartályt. Na ezek után gondoljon valaki valami "értelmes" dologra ha tud. Az az igazság, hogy a lényeg az, hogy nem kell, sőt csak akadályoz az alkotásban. Mondjuk számomra általában mindig megjelenik egy kép ami után fejben dolgozom, de nem feltétlenül kell azt ilyen absztrakt alkotások során követni. :)

A soron következő dolog az volt, hogy a Blikkből kaptunk kinyomtatva egy cikket, elég beteges de elméletben igaz cikket, melyben valami olyasmi állt, hogy : Egy tizenakárhány éves lány meggyilkolta az öccse hörcsögét, amelyet az egész család végignézett. Ezután feljelentették a lányt, és pénzbírságra illetve börtönre ítélték.
Eléggé elkezdtünk szakadni a röhögéstől, amikor ezt elolvastuk, de csak nekikezdtünk, igaz már nem volt rá olyan sok idő az óra vége fele.






Az e heti órán egy egész dallam/zeneszámra kellett illusztrációt készíteni. A lényeg az volt, hogy semmi tárgyilagos ne legyen kivehető a képből, szóval..hogy is mondjam, ne hasonlítson nagyon semmire. A zene elég kellemes mégis magadba fordító volt. Szinte láttam magam előtt a tavaszi ám borongós tájat, amely kb. pont ezt az érzést tükrözte bennem.



Ezután utolsó feladatként lehetett választani két irodalmi alkotás közül, amelyet illusztrálni szerettünk volna. Meghallgattuk őket magnón felolvasva párszor, aztán mehetett a meló. Én megmondom őszintén a másik versre már nem is emlékszem, de én Pilinszky-től a Négysoros c. művét választottam.

"Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakát- magányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet."